Arcok

Találkozom emberekkel. Mindenki találkozik emberekkel. Jó emberekkel és kevésbé jókkal, figyelemre méltóakkal és olyanokkal is, akiket könnyű elfelejteni. Azt gondolom, hogy a találkozás nem minősít. Mert ami számomra unalmas, az más számára izgalmas lehet, és fordítva. Amúgy pedig semmi sem minősít. egy ember, abból a távlatból, ahonnét én látom, bármit tesz is, minősíthetetlen. Nincs kellő távlatom. Az csak Istennek van, Ő pedig minden embert szeret. Nyilván megvan rá a jó oka.

Én nem vagyok Isten, a szeretetet is csak tanulom. Azt gondolom, minél inkább azzal foglalkozom, hogyan szerethetnék valakit (jobban, vagy egyáltalán), ez segít nekem abban, hogy kiűzzek magamból haragot, gyűlöletet, undort, miegymást. Nem sorolom, mert tényleg ki akarom űzni magamból ezeket.

A könnyebb megoldást választom, ott kezdem, ahol a legkönnyebb. Azokkal az emberekkel, akiket nekem könnyű szeretni, becsülni, tisztelni. A legkönnyebbek élén persze a szerelem áll. Harminc évnél is több éve már, hogy beleszerettem a feleségembe, Hajnalkába. Ő az első a sorban.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat